Kovács Liliána: Pártatlanság, avagy így jutottunk el idáig

2023.10.19. | Cikkek

Pártatlanság, avagy így jutottunk el idáig

A világunk mindig is megosztott volt; olyan, amiben a szavaknak hatalma van. 

Régen, amikor a kommunikációnk fejlettsége még gyerekcipőben járt, arra használtuk, hogy tudassuk társainkkal a veszély jelenlétét, a bőséges táplálék helyét, később pedig a vadászat és élelemraktározási fortélyok rejtelmeit. Akkoriban önmagunk megértetése és mások megértése a túlélést szolgálta. Csak azt rekesztettük ki a közösségünkből, aki nem végezte el megfelelően a feladatát, olyan hibákat vétett, amik ránk is veszélyt jelentettek.

A későbbiekben, miután az ember rájött, hogy milyen hatalma van a szavaknak, a sokaság erejének, elkezdte felhasználni azt saját ideológiáinak érvényesítésére.

Megjelent az érvelés, a meggyőzés finomítása; őseink megtanulták felmérni társaik szükségleteit. A félelemre a biztonság ígéretével, a kilátástalanságra hamis célokkal, a megmagyarázhatatlanra kitalált megoldással gyűjtötték maguk köré a követőket. Így alakulhattak ki a vallások, különböző hiedelmek és népszokások. A létkérdés megértése, a halál utáni „élet” és sorsunk befolyásolása olyan gyökerek, amelyeket a mai napig nem tudtunk teljesen kiásni. 

Manapság az életminőség és jövőkép alakítása játszik kulcsszerepet a politikai és magánéleti döntésekben – tehát ugyanaz, ami évezredekkel korábban.

A hétköznapi kommunikáció alkalmazása is hasonló tőről fakad. A túlélés a modern korban – jó esetben – már adott, így azt felváltotta a „társadalmi tisztogatás” jelensége. A szavak erejét arra használjuk, hogy elsősorban önmagunkat elhelyezzük a helyi csoport (pl.: munkahely, osztály vagy lakóközösség) hierarchiájában, népszerűségi létráján. Ezt megtehetjük önmagunk képviseletével és más tagokkal való kapcsolat elmélyítésével.

Az előbbi kevesebb, az utóbbi nagyobb sikert tartogat a számunkra, ám a biztos pozíció kivívása, a csoporton belüli ismerősi és baráti kör kialakítása áldozatokkal jár. 

Az emberi kommunikáció elsősorban információ megosztására szolgál, de a társasági igényünket ez nem elégíti ki. A bensőséges vagy jókedélyű beszélgetés egy arra megfelelő személlyel az, ami a lelkünk eme igényeit kielégíti. Ez azonban addig nem jöhet létre, amíg olyat nem találunk a másik félben, amellyel azonosulni tudunk, és ez ugyanúgy igaz fordítva is. Senki sem beszélget szívesen olyan egyénnel, akinek teljesen más ízlése, álláspontja van. Ha ráleltünk arra a személyre, akivel ez megvalósul, akár máris csatlakozhatunk az ő köreibe.

Na de mi van a másik véglettel? A többi csoporton belüli csoportosulási körökkel? Addig, amíg a határ elmosott, nincsen probléma.  Ugyanakkor megeshet – és manapság elég gyakran meg is esik –, hogy más körökkel való viszony elég rideggé, vagy teljesen elmérgesedetté vált. Ezesetben tisztában kell lennünk, hogy az új barátokkal akár ellenségeket is szerezhetünk, vagy legalábbis kivívjuk magunknak az ellenszenves bélyeget a másik csoport tagjai szemében.

A megkülönbözülést bármi okozhatja: más focicsapatnak drukkolnak, más politikai oldalt pártolnak, esetleg egy kutyás közösség esetén az egyik állatot kiszámíthatatlannak, a gazdáját pedig  megbélyegezték egy pletyka miatt.

Vannak, akiket ezek a különbségek nem zavarnak, és beállnak a sorba; és vannak, akik nagyon szeretnék elkerülni a konfliktusokat, így inkább úgy tartoznak mindkét réteghez, hogy az mindenkinek jónak bizonyuljon. Ez a pártatlanság azonban azzal jár, hogy szinte teljesen le kell mondaniuk a két csoportot megkülönböztető álláspontokról való megnyilvánulásról. Még egy hozzáállás is megemlítendő, a kétszínűség, amikor mind a két csoporthoz úgy tartozik az egyén, hogy azoknak kielégítse minden követelményét (pl.: kutyás példából kiindulva a kirekesztő közösségben azt vallja, hogy ő is utálja Bélát és a kutyáját, miközben szimpatikusnak tartja Bélát, szívesen beszélget vele és simogatja a kutyust). Ez utóbbi azonban a „lebukás” veszélyével fenyeget, amivel az egyik, rossz esetben mind a két közeg elfordul az alkalmazótól, ezzel megteremte egy másik kirekesztett, fenntartásokkal kezelt személyt: a kétszínűt.

Kutatásokkal bizonyított tény, hogy két embert közelebb hoz egymáshoz egy harmadik kibeszélése. A negatív tapasztalatokat nagyobb eséllyel osztjuk meg egymással, mint a pozitívat. Ezekből születnek olyan pletykák, amelyek a kibeszélt tagot a társaság szélére sodorja, majd kitaszítja belőle. – Legyen az akár jogos, akár jogtalan; az esetek túlnyomó részében három dolog állhat a háttérben: a félreértés (akár egy rossz hangsúllyal mondott szóból is eredhet), a csoportban való hely megszilárdítása más kárára (a pletyka elindítója ezt alkalmazza; áldozati báránynak is feltüntetheti magát) és az óvatosság (fakadhat ez első benyomás okozta ellenszenvből, vagy egy már szárnyrakelt pletyka tényszerű kezeléséről).

Lényegében tehát a csoport tagjainak egyenkénti érzékenységétől, elfogadóképességétől és habitusától függ. Minél többen vannak az adott közösségben, annál nagyobb a megkülönbözés esélye és a kisebb csoportokra való feloszlás.

A pártatlanok nemcsak hogy képesek elfogadni mások álláspontját anélkül, hogy látszólagosan ítélkeznek felettük; egyfajta szemlélők, akik részlegesen vagy egészében részt vesznek a közösségi tevékenységekben. Ők teszik a kiélezett viszonyokat tompábbá, miattuk mosódhat el a határ két egymástól elhatárolódott csoport között. A megkülönbözött rétegek között akár összekötőként is funkcionálhat ennek köszönhetően. Továbbá olyan tapasztalatokkal gazdagodhat az, aki a pártatlanság mellett dönt, hogy a későbbiekben képes lesz megszűrni és felismerni a toxikus személyeket, rálátással pedig önmagában egy reális, elfogulatlan álláspontot állít fel.

Kovács Liliána

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük