Kalliopé Kiadó – Interjú Kemendy Júlia Csenge írónővel

2024.02.23. | Interjú, Kiadó-les

Egy kiadó, amivel az együttműködés kiemelést érdemel.

A közösségünk eleve egymás megsegítése érdekében jött létre, és a kiadásban szerzett ismeretek megosztásával úgy gondoljuk, hogy segíthetünk. Felkértünk tehát néhány már publikált írót, hogy a könyvkiadásban szerzett tapasztalataikat megosztva segítsék az olyan kis írópalántákat, akik még csak most dugták ki a fejüket a földből és idővel szeretnének minél nagyobb árnyékot vetni ebben a szakmában. 

A mai Kiadó-lesünkben Kemendy Júlia Csenge írónő segítségét kértük.

Mesélj nekünk! Te hogyan kezdted? Mikor és miért kezdtél el írni, milyen műfaj áll hozzád közel?

Gyerekkorom óta foglalkoztat az írás gondolata, hiszen olvasóként nőttem fel. Nagy álmom volt, hogy egyszer a könyvesboltok polcain láthassam a könyveimet. Az írással komolyabban a húszas éveimben kezdtem foglalkozni. 2017-ben jelent meg az első novellám, a moly.hu Csillagles című antológiájában, 2021-ben pedig az első regényem, Az Anyacsalogató Hadművelet. Azóta 5 antológiában megjelent írást tudhatok magaménak, számos publikációt online folyóiratokban, illetve három regényt, melyek közül az egyik, Az időlátók balladája Merítés-díjat is nyert. Főként meséket, meseregényeket, illetve ifjúsági regényeket írok.

Miért döntöttél úgy, hogy kiadót keresel? Hogyan találtál rá az első kiadódra, a Napkútra?

Megírtam az első regényemet, és úgy láttam, hogy egész jó. Szóval nekiálltam kiadót keresni, több helyről elutasítottak, egy kiadó érdeklődött iránta, de aztán jött a Covid, így nem lett belőle semmi. A Napkútra kalandos úton találtam rá, méghozzá egy írótáborban, ahol barátságot kötöttem az egyik – akkori – szerkesztőjükkel, Krizsai Fruzsinával, aki bátorított, hogy küldjem be hozzájuk a kéziratot. A kiadónak elnyerte a tetszését, így megpályáztuk vele a Nemzeti Kulturális Alap támogatását, amit meg is kapott a kötet.

A korábbi beszélgetésünkben említetted, hogy nem voltál egészen elégedett a hozzáállásukkal. Emiatt akartál váltani? Hogyan találtál rá a Kalliopéra?

 Az Anyacsalogató Hadművelet folytatásakor volt egy kis nézeteltérésünk, de nem ez volt a váltás oka. Úgy éreztem, hogy nem illik a profiljukba az ifjúsági regényem, nem érné el azt a célközönséget, akit én szeretnék, ezért kezdtem nézelődni a többi kiadó háza táján.

Vicces, de a Kalliopéra is Krizsai Fruzsi által találtam, ő ajánlotta az egyik könyvüket, az Amikor beüt a cukor-t. Amikor elolvastam, arra gondoltam, hű, végre egy szerzői kiadással foglalkozó kiadó, ami tényleg minőségi dolgokat ad ki a kezéből. Nagyon meggyőzött a könyv írója, Ling-Balogh Erna, aki végül az egyik szerkesztője is lett Az időlátók balladájának.

Mesélj nekünk a Kalliopé Kiadóról! Milyen tapasztalataid vannak az együttműködéssel és a kiadott könyveik minőségével kapcsolatban? 

Már az első találkozáskor „megvolt köztünk a kémia” a lányokkal. Nekem nagyon fontos, hogy rá tudjak hangolódni a másik emberre – munkában, magánéletben, mindenhol. Az első perctől megvolt ez a ráhangolódás, úgy éreztem, értjük egymást, ők értik, hogy mit szeretnék, és tisztában vannak vele, hogy a kéziratnak mire van szüksége. Felkészülten vártak, elolvasták, érződött, hogy szeretik, értik, látják a felmerülő kérdéseket is.

Minden zökkenőmentesen alakult a kiadás során. Saját borítótervezővel és tördelővel érkeztem, amit ők gond nélkül elfogadtak. A szerkesztés során voltak kisebb megborulásaim, amit a két szerkesztőm derekasan elviselt, és csak a jó ég tudja, hányszor olvasták végig a regényt, mielőtt a nyomdába került. Apropó, nyomda, az első felmerülő problémánál – a korábban választott nyomda tolta a határidőt, drágított – azonnal hívtak, hogy most akkor váltunk, intézik, csak okézzam le.

Szóval mindenben támogatóak voltak, a könyvem gyönyörű, a kapcsolatunk továbbra is baráti, és hát igen, várják ők is a folytatást.

A továbbiakban is náluk szeretnéd kiadni a könyveidet? Milyen terveid vannak még a jövőben?

Ha lesz mit kiadni, örömmel dolgoznék velük újra együtt, de sajnos évek óta tartó írói válságban szenvedek. Szóval a tervem az, hogy ebből valahogy kijöjjek.

Kovács Liliána

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben
Márton Csilla: Decemberi ajándék

Márton Csilla: Decemberi ajándék

Zalán utálta a decembert.Az élet sorozatos megpróbáltatásai a halványan pislákoló reménysugarat is kioltották belőle. Minden rossz esemény decemberben következett be az  életében. Kinézett az ablakon aztán hátralépett, és a hátát megtámasztva a szekrénynek...

bővebben
H. Fajth Evelin: Miért érdemes hangoskönyvet hallgatni?

H. Fajth Evelin: Miért érdemes hangoskönyvet hallgatni?

Miért érdemes hangoskönyvet hallgatni? A szentjánosbogarak a faágon himbálózó gömbházban laktak a hegytetőn. Egy nyári reggelen arra ébredtek, hogy a ház leng, mint egy óriási hinta - tölti be a teret Pogány Judit kellemes hangja. A kis csigafiú és katicalány,...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük