Kollár-Tóth Zsuzsanna: Meseterápia

2023.11.02. | Cikkek

Meseterápia – Hogyan találjunk gyógyírt a mesékben.

A mese egyidős az emberiséggel, sokáig felnőtteknek szóló irodalomként tartották számon, gyermekműfajnak a felvilágosodás korától tekinthető. A legtöbb mese hasonló felépítésű, a benne szereplő próbatételek valójában az élet feladatairól, próbáiról szólnak, és megjelennek a személyiségfejlődés állomásai is.

Azért tudunk olyan könnyen azonosulni vele, mert szimbolikus formában megtalálhatóak benne a lelkünkben felmerülő konfliktusok, az életkori krízisek, a szülőkről való leválás, a párválasztás próbatételei, a kapcsolatok megpróbáltatásai. A mi dolgunk csupán az, hogy megfejtsük, észrevegyük ezeket a szimbólumokat, így tudjuk a mese mondanivalóját saját életünkre vonatkoztatni. Nem ígér nekünk problémamentes életet, de reményt ad ahhoz, hogy még a legesendőbbek is boldogulhatnak, ha mozgósítják adottságaikat, és nem hátrálnak meg a megpróbáltatások, akadályok elől.

A mesék optimista életszemléletet közvetítenek, példázzák azt, hogy a nehézségek csupán átmenetiek, érdemes küzdeni, kitartani, bizakodni, nem szabad feladni, ha nehézségeink vannak, hanem bátran szálljunk szembe az akadályokkal, és ne problémaként, hanem megoldandó feladatként tekintsünk rájuk. A mesék gyógyító hatását már többen, többféleképp is megfogalmazták, a hallgató a történetet magára vonatkoztatja, ezáltal megtalálja a belső konfliktusaira, problémáira a megoldást, a hős által bejárt út segítségével.

A mesével való gyógyítás már a hagyományos hindu orvoslásban is megjelent, a lelki zavarokat gyógyították vele. Ennek során a betegnek egy olyan mesét adtak, amelyben felfedezhetőek voltak az ő problémái, az övéhez hasonló belső folyamatokról, érzelmekről szólt, s ezáltal megtalálhatta a szenvedése okát, és a megoldást is. A mesélés és a meseterápia elsősorban, mint prevenció, a betegségek és mentális zavarok kialakulásának megelőzésére szolgál, és segít a közösségek építésében és az önmegismerésben is.

A mesék megmutatják az utat a konfliktushelyzetek megoldásához, és erőt adnak ahhoz, hogy tudjuk, van kiút, és segítenek feltárni belső kincseinket. A meseterápia a művészetterápia, és azon belül a biblioterápia egyik ága. A művészetterápia a különféle művészeti ágakat használja terápiás módszerként. Tágabb értelemben a biblioterápia a személyes problémák megoldásának segítését jelenti irányított olvasással. 

Boldizsár Ildikó magyar szerkesztő, mesekutató, író, kritikus, esszéista, etnográfus, meseterapeuta, fejlesztette ki a Metamorphoses Meseterápiás Módszert, ami Magyarországon az egyik legelterjedtebb meseterápiává vált. Az ősi nép bölcsességet párosította a mesék tartós formájával, és az így létrejövő műfaj már nem csak szórakozásként szolgál, hanem rituális jelentést biztosít a generációk közötti átjárásnak is. Boldizsár nézetében a népmesék és tündérmesék fő vezérfonala és cselekménye a való életben meglevő dilemmákat jeleníti meg. Terápiája kiindulópontja, hogy a mesélésnek nem csak kapcsolatépítő és személyiségfejlesztő szerepe van, hanem problémamegoldó és gyógyító funkciója is. Módszere a meseterápia irodalmi és pszichológiai megközelítését ötvözi, amely az elsajátítása után öngyógyító technikaként is gyakorolható. Gyerekek meseterápiájában használnak népmeséket, klasszikus és kortárs műmeséket, igaz történeteket és gyerekek által kitalált fiktív történeteket is, a felnőttek meseterápiája kizárólag népmesékre épül. A népmesékkel történő munka alapja az a felismerés, hogy a mesék viselkedési modelleket és erkölcsi alapmintákat mutatnak be, a fejlődés szükségszerűségével együtt. A népmesék a megküzdési stratégiák egész tárházát mutatják be, és mindenki saját egyéni mintázatának megfelelően választhat a különféle helyzetű, eltérő képességű és sokféle megküzdési stratégiával rendelkező hős közül. Boldizsár Ildikó: Hogyan segítsek én terajtad? – Segítő kapcsolatok a mesékben című könyvében felsorolja a mesékben előforduló hősök és hősnők jellemző csoportjait, valamint az őket segítő szereplők típusait. A férfi mesehősök egyik legfontosabb feladata, hogy megszabadítsák a világot a démonoktól, szörnyetegektől, a nem kívánatos betolakodóktól, míg a nőké az, hogy itt tartsák, vagy visszahozzák az emberséget, a jólelkűséget a világba. Ha felismerjük, akár magunk, akár szakember segítsége által, hogy melyik az a hős, vagy mese az, ahol a hős ugyanazért indult el, ugyanazt szerette volna elérni mint mi, de nem akadt el az útja során, hanem végig tudta járni, megkereshetjük a saját elakadásunk okát. Általában az eszközök nem megfelelőek, vagy a megküzdés választott technikája nem célravezető. Ezután a meséből vett tudással megtaláljuk azt a segítőt, aki mindenki életében ott van, és megvizsgáljuk, hogy azon a szinten, amelyen az ellenfelek, a segítők, a konfliktusok, a bonyodalmak és a kiutak együtt vannak, mi éppen hol helyezkedünk el. A mesékben benne van annak a lehetősége, hogy mindazt ami a világban rosszul működik, meg lehet változtatni, de nem elég megtalálni a saját mesénket, meg is kell érteni és a fejlődésünk szolgálatába is kell állítani azt. 

Hogyan tudunk párhuzamot vonni a saját életünk és a mesehősök között? Nincsenek csodás képességeink sem varázserejű eszközeink, nem születtünk királylánynak.. Ha végig olvassuk az említett könyvben lévő kategóriákat, mégis gyorsan megtaláljuk azt, amely a miénk és azt is amilyenné válni szeretnénk. Én a Megváltandó nők közé sorolom magam. De mi a közös bennem és Macskacicóban vagy Pirosmalacban? A húszas éveim végére beleragadtam egy olyan élethelyzetbe a családomban ami nekem már nem volt jó. Úgy éreztem nincs saját életem, de nem tudtam, talán nem akartam felvállalni a konfliktust, ami azzal járt volna, hogy én elköltözöm és a saját utamat járom. Amikor megismertem a leendő férjemet, az iránta érzett szerelem erősített meg abban, hogy lépnem kell, és a családom részéről is sokkal könnyebben fogadták a döntést, hiszen az hogy egy nő férjhez megy és elköltözik társadalmilag elfogadott. Így lettem hattyúból királylány, és vissza nyertem az emberi alakomat a szerelem megváltó ereje által. Az új élethelyzetemben újabb kategória következett: az Érett nők. Az érett nővé válás a lakodalom utáni bonyodalmakkal kezdődik, amikor meg kell védeni mindazt ami létrejött. A családi békét, a párkapcsolati összhangot, a megszülető gyermekeket. Ha az érett nő sikeresen stabilizálja a helyét, elindulhat azon az úton, ahol ő már nem szorul segítségre, hanem ő válik mások segítőivé. Ott lehet rábukkanni ezekre a nőkre, ahol a rend és az egyensúly felbomlott, szükség van egy támogató szóra, együtt érző mozdulatra, erőt adó mosolyra.

Ez két példa volt az én életemből, de mindenki megtalálja a saját hősét, mert amikor a mesemondó azt mondja, hogy Itt a vége fuss el véle, vagy azt, hogy Aki nem hiszi járjon utána, nem tesz mást, mint arra szólít fel, hogy kezdjünk valamit a hallott történettel: vizsgáljuk meg a benne rejlő lehetőségeket, értsük meg a tanításokat, induljunk útnak, győzzük le a külső vagy belső ellenségeinket, azaz éljünk úgy akár a hősök!

Források: 

Wikipédia, Meseterápia

Boldizsár Ildikó: Mi fán terem a meseterápia, Libri magazin

Boldizsár Ildikó: Meseterápia, Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Magvető Könyvkiadó, Bp. 2019

Boldizsár Ildikó: „Hogyan segítsek én terajtad?” – Segítő kapcsolatok a mesékben, Magvető Könyvkiadó, Bp. 2023

 

Képek:

Boldizsár Ildikó mesekutató, etnográfus, meseterapeuta; a Metamorphoses Meseterápiás Módszer megalkotója. / Forrás: Nők Lapja 

Macskacicó, Szerző: MTV, Kecskemétfilm Kft.

Selyemrét, Szerző: MTV, Kecskemétfilm Kft.

Kollár-Tóth Zsuzsanna

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben

Kalliopé Kiadó – Interjú Kemendy Júlia Csenge írónővel

Egy kiadó, amivel az együttműködés kiemelést érdemel. A közösségünk eleve egymás megsegítése érdekében jött létre, és a kiadásban szerzett ismeretek megosztásával úgy gondoljuk, hogy segíthetünk. Felkértünk tehát néhány már publikált írót, hogy a könyvkiadásban...

bővebben
Magánkiadókról – Novum és Little Fox

Magánkiadókról – Novum és Little Fox

A Kiadó-les sorozatunkban legelőször két magánkiadót kerestem meg, hogy megismerjük az ajánlataikat, hozzáállásukat, működésüket. Mind a kettejüktől ugyanarra a regényre kértem árajánlatot – egy YA romantikus műfajú, körülbelül 400 oldalas írásra –, hogy a leendő...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük