Könyvtárak a XXI. században – avagy hogyan legyen modern, ami ezeréves?

2023.10.17. | Ajánló, Cikkek

Könyvtárak a XXI. században – avagy hogyan legyen modern, ami ezeréves?

A legtöbb ember fejében megjelenő kép, ha a könyvtár szót hallja, egy félhomályos terem, ahol a plafonig érő, könyvektől roskadozó polcok között álló antik íróasztal mögött egy ősz hajú, szemüveges néni ül kötött kardigánban, és mindenkit szigorúan lepisszeg aki a légy zümmögésénél hangosabb hangot ad ki. Napjainkban a legtöbb könyvtár nem ilyen.

De mielőtt végigvennénk, hogy milyen is egy modern könyvtár, és miért érdemes rendszeresen látogatni, nézzünk néhány statisztikai adatot: 

A Könyvtári Intézet, Országos Könyvtári Statisztika 2022.-évi gyorsjelentése szerint (www.ki.oszk.hu), Magyarországon a könyvtárak száma 3875 volt, ez az adat lassú, de folyamatos csökkenést mutat. Ezt elsősorban a szakkönyvtárak összevonása, illetve azok megszűntetése okozza, a közkönyvtárak száma lényegében nem változik.

A beiratkozott, aktív tagok száma 1 317 670, akik egész évben 15 837 135 dokumentumot kölcsönöztek ki. 96 535 könyvtári rendezvényen (programok, képzések, tréningek) összesen 3 268 630 fő vett részt.

Az adatok azt mutatják, hogy a könyvtári élet igenis létezik és aktív, de mégis milyen feltételeknek kell megfelelnie egy modern könyvtárnak? Gyűjtemény vagy szolgáltatásközpontú legyen? Létezik-e a szolgáltatás gyűjtemény nélkül és vajon gyűjtemény-e az, aminek alapja csak virtuálisan létezik? Ami régen a tudás tárháza volt, milyen szerepet tölthet be ma, amikor mindannyian a zsebünkben hordozzuk a világ legnagyobb adatbázisát, az internetet?

Gyermekek a könyvtárban

Biztosan mindenki hallott már érveket, hogy miért érdemes a gyermekünknek mesélni, olvasóvá nevelni. Számtalan cikk, tanulmány témája, hogy a meséknek, és a mesélésnek milyen pozitív hatásai vannak a gyermek az érzelmi intelligenciájára, beszédfejlődésére, problémamegoldó képessége kialakulására, és a fantáziája növelésére.

Az első lépés ezen az úton az, hogy a gyermek megszeresse a könyveket. Ezt nem nehéz elérni, ha meghagyjuk neki, hogy szabadon választhasson, nem azokat a könyveket erőltetjük, amik szerintünk jók, vagy éppen a nagytesónak vagy a szomszéd kislánynak tetszettek. A könyvtárban teljesen új témákkal, mesékkel, írókkal ismerkedhet meg a gyermek, és ha a választott könyvről otthon kiderül, hogy mégsem tetszik, nem vesztettünk semmit.  Egy-egy gyerekkönyv több ezer forintba kerül, ezzel szemben a könyvtári tagság a 16 éven aluliaknak sok könyvtárban ingyenes, vagy csak jelképes összeget kérnek érte. A könyvtárban nem csak könyveket kölcsönözhet a gyermekünk, találunk játékokat, diafilmeket, rendeznek programokat, és valahogy a könyvtári játszósarok is sokkal érdekesebb, mint az otthoni játékok. Emellett maga a kölcsönzés tudatosságra, felelősségre nevel, a kivett könyveket óvni kell, a határidőket be kell tartani és visszavinni a könyveket, játékokat.

A könyvtár, mint közösségi tér

Angliában, és a skandináv országokban a lakosság 50-60 százaléka regisztrált könyvtári olvasó. Nálunk harminc éve változatlanul 15-20 százalék (www.nol.hu). Nyugat-Európában felismerték, hogy mára nem elegendő, hogy a könyvtárak egyetlen szolgáltatást, a könyvek kölcsönzését nyújtsák a látogatóknak, ehelyett közösségi térré kell válniuk. Erre zseniális példa az Oodi, a helsinki városi könyvtár, amit 2018-ban a világ legjobbjának választottak. Az Oodi azt vallja magáról, hogy egy találkozóhely, ahol minden társadalmi réteget és korosztályt szívesen látnak.

Teret adnak az olvasásra és rengeteg egyéb tevékenység kipróbálására, ezzel biztosítva a lehetőséget a kikapcsolódásra, a tanulásra, a munkára és a közösen eltöltött minőségi időre. 

Ez a szemlélet nálunk kialakulóban van. A legtöbb könyvtárban szerveznek programokat, író-olvasó találkozókat, könyv és film klubokat, különböző tematikus napokat, alkotó műhelyeket. Jó úton haladunk, hogy a könyvtár jól működő harmadik hellyé váljon.

A harmadik hely fogalmát Ray Oldenburg amerikai szociológus alkotta meg. Az első hely az otthonunk, a második a munkahelyünk, a harmadik pedig egy, az előbbi kettőtől független közösségi tér. Oldenburg számos tulajdonságát említi a harmadik helynek, ezek közül a legfontosabbak a következők: közel hozza egymáshoz a környéken élőket, az újonnan érkezőknek és a látogatóknak a „közösség kapuja” lehet, támogatja különböző csoportok (művészeti stb.) kialakulását, közelebb hozza egymáshoz a fiatalokat és a felnőtteket, elősegíti a környék fejlődését, a politikai viták kialakulását, csökkenti a megélhetési költségeket, szórakoztat, barátságok születésének nyújthat helyszínt, fontos a nyugdíjasoknak. 

A harmadik hely elmélete megerősíti, hogy az embereknek szükségük van olyan helyre, ahol közösségi életet élhetnek. A könyvtárak nem versenyezhetnek a kereskedelmi és vendéglátóiparral, de nem is ez a feladatuk. Alternatívát kínálhatnak a potenciális könyvtárhasználók számára, hogy könyvtári környezetben találhassák meg azt a helyet, amire a kikapcsolódáshoz, szórakozáshoz szükségük van.

Forrás: www.fszek.hu Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Forrás: www.fszek.hu Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Gyermekkönyvtár

A könyvtár költséghatékony szórakozás

Az olvasni szerető emberek, már a gyerekek is, havonta 3-10 könyvet olvasnak el. De ez a szám emelkedhet is egy-egy élethelyzetben, amikor valamiért több szabadidőnk lesz. Amellett, hogy ez anyagilag is igen megterhelő, ezeket a könyveket tárolni is kell, ami külön problémát jelenthet.

Forrás: Wikipédia
Helsinki Central Library Oodi

A könyvtárakban gyakorlatilag egy könyv árából, egész évben olvashatunk.

A kiolvasott könyveket nem kell utána otthon elraktározni.

Aki sokat olvas tudja, hogy sok „egyszerolvasós” könyv van, aminek birtoklására az olvasás után nem vágyunk, ha pedig egy-egy példány mélyebb nyomot hagyott bennünk, később is dönthetünk a megvásárlása mellett.

A könyvtárból könnyen hozzájuthatunk a klasszikus darabokhoz is, amiket  megvásárolni már nem is lehet. Az újdonságokat is gyorsan beszerzik, ha pedig különlegesebb kötetet keresünk, ami épp nem szerepel az általunk látogatott intézmény gyűjteményében, a könyvet másik könyvtárból is átkölcsönözhetjük.

Könyvtárakban kellemesen eltölthetünk pár órát, olvasgatva, beszélgetve, a gyerekekkel játszva anélkül, hogy bármit is fizetnénk érte. 

Összességében elmondhatjuk, hogy a könyvtárak a XXI. században olyan közösségi terek, ahol a könyvek kölcsönzésén kívül is sok érdekes programmal találkozhatunk. Keressük hát meg a legközelebbi könyvtárat, mert: Az olvasás sosem megy ki a divatból, hiába a temérdek kütyü, a könyveket semmi sem helyettesítheti. Díjmentesen vagy kedvező áron juthatunk olvasnivalóhoz, de akár zenét, filmet és játékokat is kölcsönözhetünk. Olvashatunk újságokat, használhatjuk a számítógépeket, járhatunk rendezvényekre, író-olvasó találkozókra, könyvbemutatókra, irodalmi versenyekre, kézműves foglalkozásokra, és minden olyan eseményre, amit a kiváló könyvtárosok szerveznek. 

Végül pedig ne feledkezzünk meg arról a nagyon fontos dologról sem, hogy a könyvtár lelke a könyvtáros, aki mindig kedves, mindent tud, és mindenben segít, legyen szó akár a legfurcsább témákról is. 

Irány a könyvtár!

2000 éves Celsus Könyvtár romjai

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben

Kalliopé Kiadó – Interjú Kemendy Júlia Csenge írónővel

Egy kiadó, amivel az együttműködés kiemelést érdemel. A közösségünk eleve egymás megsegítése érdekében jött létre, és a kiadásban szerzett ismeretek megosztásával úgy gondoljuk, hogy segíthetünk. Felkértünk tehát néhány már publikált írót, hogy a könyvkiadásban...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük