Kovács Liliána: Csomagok feladója

2023.11.08. | Novella

Csomagok feladója

Születésnap, névnap. Mikulás, karácsony és gyereknap. – Minden ilyen jeles napon Janka anyukája átvett egy csomagot a postán, és hazavitte a kislányának, aki önfeledt mosollyal az arcán nyitotta ki az ajándékokat. Egészen egy évvel ezelőttig.

 

Édesanyja halála után Janka a nagymamájához került, aki szerint „egy apa nem így viselkedik a gyerekével”. Janka bár szerette a büszke és kissé mufurc asszonyt, nem adott neki igazat. Az anyukája mindig szeretettel beszélt az apukájáról, és amióta csak megtanult olvasni, a csomagokat küldő férfi még közelebb került a szívéhez, hiszen minden ajándékhoz mellékelt levelet, aminek végén az állt, hogy „szeretettel apa”

Az anyukája elvesztése után a fejébe vette, hogy a feladó cím alapján felkeresi, hogy személyesen megismerje az édesapját. A mama persze óvva intette, azon aggodalmaskodott, hogy csalódás éri majd, ha felkutatja, és azzal győzködte, hogy jobb nekik kettecskén.

Az Esztergomba vezető több órás buszúton Janka egy pillanatig sem unatkozott; ahogy telt az idő, egyre idegesebb lett, és miután leszállt, a nagymamája intelmei hirtelen éket vertek a szívébe. Abban bízott, hogy ha az apukája tudomást szerez a történtekről, majd magához veszi, és soha többé nem kell kételkednie benne.

Janka bő egy órás tévelygés után végre megérkezett a címre. Mély levegőt vett, felmérte az előtte álló házat, az előudvaron növő sövényt, a billenős garázsajtót és a sötét bejárati ajtót. Végül odalépett a verandára és megnyomta a csengőt. 

Janka ledermedt, amikor egy negyvenes éveiben járó alak nyitott ajtót neki.

– Segíthetek? – kérdezte a férfi. 

– Igen, én… Szépkerti Janka vagyok, és Szépkerti Sándort keresem – emelte fel a kissé megtépázott címkét. 

A férfi nyomban elsápadt, az ajka elnyílt döbbenetében. 

– Szívem, minden rendben? – hallatszott bentről egy vidám női hang. 

– Persze! Mindjárt jövök! – Azzal kisurrant az ajtón, és becsukta maga mögött. – Sétáljunk, egy kicsit… – invitálta, majd elindult mellette. 

Janka szíve össze-visszavert; kimondhatatlanul örült, hogy rátalált arra, akit keresett. 

– Hogy-hogy felkerestél? – kérdezte az apukája. 

– Anya meghalt egy balesetben, ezért mama vett magához – felelte. A múlt árnyéka ismét rátelepedett; a neves napokon kerültek a legközelebb egymáshoz az anyukájával, hiszen akkor lélekben apa is ott volt velük; az anyukája szeretete képes volt arra, hogy egyesítse a családot. – A mamám nem akarta, hogy eljöjjek, de anya sokat mesélt rólad. 

– Azt is elmondta, hogy miért nem lehetek mellettetek? 

– Csak azt mondta, hogy mindent megteszel, hogy támogass minket… 

A férfi gondterhelten felsóhajtott, visszapillantott a ház felé, majd Janka szemébe nézett.

– A feleségem a második gyermekünknek adott életet, amikor találkoztam édesanyáddal. Ő a munkája miatt jött Esztergomba, csak átutazóban volt, de közel kerültünk egymáshoz. Öt hónappal később felkeresett telefonon, hogy babát vár. Nem igazán tudtam, hogy mit tegyek, hiszen meg kellett születned, nem volt más út, ezért felajánlottam neki, hogy bármire lesz is szükséged, csak szóljon nekem, és én mindenben megpróbállak támogatni, ha már nem lehetek olyan apukád, amilyet megérdemelnél. Megmondtam anyukádnak is, hogy ennél többet nem nyújthatok. 

Janka értetlenül nézett fel rá. Nem tudta sehogy sem összeegyeztetni a hallottakat azzal, amit az apukája eddig nyújtott és amire látszólag törekedett.

– Miért? 

– Azért, mert családom van és szeretem őket. A két fiamat és a feleségemet… 

– Tehát én nem vagyok a családod tagja, én nem vagyok méltó a szeretetedre? – Könnyek kezdték égetni a szemét. A nagyinak talán mégis igaza volt? 

– Nem erről van szó! Nem hagyhatom őket magukra, de amennyire tőlem telt, téged sem hagytalak… Ha a feleségem megtudná, hogy van egy tizenöt éves lányom, mert annak idején volt egy botlásom, azonnal válni akarna, és szétesne a családom.

Janka megtörölte a szemét; próbálta visszatartani a sírást. Eljött Esztergomba mindössze azért, hogy az apja elmondja neki, hogy nem tartja arra érdemesnek, hogy vele legyen, mert van másik két gyereke, az ő féltestvérei, akiket többre tart? Váratlanul érte, amikor a férfi lehajolt és megölelte. 

– Nem akarom, hogy szétessen a családod, de azt sem – szipogta Janka –, hogy csak egy botlás eredménye legyek az életedben. Azt hittem, az ajándékokat és a leveleket azért küldted, mert szeretsz és nem pedig kötelességtudatból.  Egy apa nem ilyen… nem akarom, hogy ábrándjaim legyenek egy olyan családról, ami a féltestvéreimnek megadatott. Legyél nyugodtan velük, miattam meg ne aggódj többé. Nem akarok teher lenni a válladon. Ég veled, apa! – Azzal kibontakozott, és elsietett a férfitól.

Sándor könnyes szemmel végignézte, ahogy Janka lefordul a sarkon. Felállt, elővette a pénztárcáját, és ránézett arra a babakori képre, amit a legmélyebb zsebben rejtegetett egyetlen kislányáról. Tartóztatnia kellett volna, de a következményektől való félelem megint lakatot tett a szívére.

Kovács Liliána

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben

Kalliopé Kiadó – Interjú Kemendy Júlia Csenge írónővel

Egy kiadó, amivel az együttműködés kiemelést érdemel. A közösségünk eleve egymás megsegítése érdekében jött létre, és a kiadásban szerzett ismeretek megosztásával úgy gondoljuk, hogy segíthetünk. Felkértünk tehát néhány már publikált írót, hogy a könyvkiadásban...

bővebben
Magánkiadókról – Novum és Little Fox

Magánkiadókról – Novum és Little Fox

A Kiadó-les sorozatunkban legelőször két magánkiadót kerestem meg, hogy megismerjük az ajánlataikat, hozzáállásukat, működésüket. Mind a kettejüktől ugyanarra a regényre kértem árajánlatot – egy YA romantikus műfajú, körülbelül 400 oldalas írásra –, hogy a leendő...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük