Kozma Lilla Rita: “Magában csak gyűlölet van, semmi más” – ajánló a Magyarázat mindenre c. filmhez

2023.10.20. | Ajánló, Film

“Magában csak gyűlölet van, semmi más” – ajánló a Magyarázat mindenre c. filmhez

A Magyarázat mindenre állami támogatás nélkül készült magyar film, amit nem mellesleg a velencei filmfesztiválon az “Orizzonti” szekció fődíjával jutalmaztak. 

Reisz Gábor harmadik filmje (az első a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan; a második a Rossz versek) tized pontossággal mutatja be a mai Magyarország működését, minden snittje rólunk szól. Ugyan a film politikai frontvonalon játszódik, annak tükrében kísérhetjük végig a főszereplő srác, Trem Ábel (Adonyi-Walsh Gáspár) összes vívódását, megküzdését, szorongását, szégyenérzetét, és elfojtott dühét is; de a film egyetlen pillanatra sem vádaskodó. A Magyarázat az ujjal mutogatás helyett a megértésre törekszik.

Mint az eddigi összes Reisz-film, ez is pontosan ugyanazzal a motívummal kezdődik: Ábel, aki amúgy egy elég csendes, visszahúzódó srác, reménytelenül szerelmes lesz az egyik osztálytársnőjébe, Jankába. Trem Ábel osztálya az érettségi évében van, éppen a történelem szóbelire készül a fiú, több kevesebb sikerrel, mert minden gondolatát elvakítja a szerelem. Legalábbis ezzel ámítja magát. 

Ábel szülei a régi, konzervatív értékeket képviselik, ugyanúgy ahogyan a rendező korábbi filmjeiben látott szülői karakterek is. György, Ábel apja (Znamenák István) egy jobboldali nézeteket valló építész, aki egy fiatalemberrel dolgozik együtt: Balázzsal. Balázs teljes ellentettje Györgynek, többször kifakad munka közben azzal kapcsolatban, hogy számára már mennyire fojtogató Magyarországon élni és dolgozni. György ezt képtelen belátni, szinte már hülyének nézi társát, és hosszasan arról kezd el mesélni, hogy bezzeg az ő idejében, akkor minden más volt, nem volt ennyi kivándorlás, és különben is, a hazát csak helyben lehet szeretni. Balázs egy idő után feladja, már nem tesz kísérletet arra, hogy megértesse magát Györggyel.

Ábel és szülei kapcsolata – már amennyi kiderül belőle – szokványos konzervativizmusra utal: kívülről nézve minden rendben. A felszín alatt azonban láthatjuk Ábel mindennapi megküzdéseit, amiért apjáról tudott, hogy jobboldali nézeteket valló egyén.

A probléma gyökere is ez az ellentét kettejük között: Ábel iskolai fogadóóráján az apja és a fiú történelem tanára, Jakab (Rusznák András) összekapnak. Ugyan nem derül ki konkrétan, hogy miért, de azért sejteni lehet, mivel Jakab tanár úr jóval liberálisabb, mint György. 

A szóbeli napján Ábel Jankával várakozik a folyosón, beszélgetnek. A terembe szólításuk után Janka vizsgázik először. Ábel végig ábrándozik, jegyzetet sem készít magának, Julius Caesar-ból, ami nem mellesleg a második tétele, mert szinte abban a pillanatban ahogy kihúzta az elsőt, dobta is vissza és kérte, hogy húzhasson újat. Szóval, Ábel amikor sorra kerül teljesen lefagy, annyira, hogy egy szó sem jön ki a torkán, hiába minden kérdés a tanárok részéről, Ábel nem válaszol. A következő snittben pedig már azt láthatjuk, hogy Ábel szorongva az iskolaudvaron telefonál az édesanyjával, sorolja, hogy miből tett jó vizsgákat és a végére hagyja, hogy a töri, az nem lett meg.

György, Ábel bukásáról egy közértben értesül. Pontosan ugyanolyan pánik fogja el, és fogy el körülötte a levegő, mint fiának a töri érettségin. Otthon számonkéri Ábelt, szó szót követ, és a fiú egyszer csak kinyögi, hogy Jakab tanár úr “szivatta” az ominózus fogadóóra óta végig, és a szóbelin sem volt másképp: kérdőre vonta a vizsga alatt, hogy miért van rajta nyáron kokárda.

A következő napokban egy Erika nevű újságíró (Hatházi Rebeka) fülébe jut a fent említett eset, és cikket akar róla írni. Megkeresi Ábelt, aki interjút ad. Ábel akkor sem mondja el, hogy nem a kokárda miatt bukott meg, hanem azért mert nem tudott semmit az érettségin, inkább ráerősít erre a spirálra. 

A film legnagyobb jelenete számomra az, amikor Jakab tanár úr átmegy Györgyékhez, és leülnek szemtől-szembe beszélgetni. A beszélgetés átmegy hangos vitatkozásba, itt-ott elhangzik egy-egy “Gyurcsány-Sorosozás”, amire Ábel anyjának egyetlen reakciója van: becsukja a szobában az ablakot. 

És ez az a pont, ami hidegrázós élményt ad számomra a film során, mert pontosan így működnek Magyarországon az emberek: bezárkóznak ijedtükben. Félnek, hogy meghallják a szomszédok a hangos szavakat és majd mit gondolnak róluk.

És így, ebben a gyűlöletben megy tönkre egy egész generáció, ezért lesz ennek a történetnek a legnagyobb vesztese Ábel, mert őt feszíti a düh és a szégyen azért, mert az ő apja nem olyan, mint a Jakab tanár úr, mert az ő apja a “rendszerrel van és nem ellene”. A legfájóbb és egyben legszomorúbb az egészben az, hogy a szülei észre sem veszik ezt a kínlódást, mert végig azzal vannak elfoglalva, hogy pásztázzák, kiket kell napról-napra egyre jobban gyűlölni.

További cikkek a kategóriákban:

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Kovács Liliána: Semmelweis – Filmajánló

Semmelweis filmajánló 1847. Bécsben kezdődik az a magyar életrajzi film, amely Semmelweis Ignác nagy felfedezését dolgozza fel. Páratlan dramaturgiai alkotás, egyszerre megrázó és kielégítő film. Megnézése után egy pillanatig sem csodálkozhatunk, hogy megnyerte a...

bővebben

0 Comments

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük